Életmódi újratöltve

Szeretném új erővel, tartalommal elkezdeni szeptembertől az Életmódi kört.

Az elmúlt 9 hónap (milyen vicces, hogy épp 9) sok tanulsággal szolgált számomra.

- Van erőm, de még nem elegendő, hogy egymagam életben tartsak egy ilyen programot. Hogy elég legyen szükségem van társakra, olyanokra akik velünk együtt munkálkodnak, de olyanokra is, akik utánam is kinyújtják a kezüket, ha elfogyott a szufla, a lelkesedés. Szóval akkor tud ez működni, ha együtt vagyunk.

- Ha nem teszek azért, hogy jobban, egészségesebben éljek, akkor nem fogok jobban, egészségesebben élni, ez ilyen egyszerű. Ha nem elég fontos, hogy mit eszek, mozgok-e vagy sem, akkor az egyszerűbb irányba mozdulok, melynek következményeként jelnleg nem vagyok túl jó, és a januártól májusig leadott 7 kilóból is visszajött kb 5.

- Az "Életmódi" fogalommá vált a körünkben, sokaknak fontos az egészségesebb élet, és ez nagy hajtóerő.

- Az Életmódi számomra mindig is több volt egészséges étkeknél és mozgásnál, de nem sikerült ebből tovább lépni, most ezen is szeretnék változtatni.

Ha nektek vannak ide vehető tanulságaitok, tapasztalataitok, akkor az nagy segítség lenne a továbbiakra.

A jövőre vonatkozók:

Szeptembertől én is nagyobb lendülettel kell, hogy belevessem magam a munka világába, ami sajnos nem kizárólag a ti szépítéseteket jelenti sajnos, hanem az eredeti munkakörömbe való részleges visszatérést is.  Ezért időm, időbeosztásom más lesz.

Ebből az is következik, hogy több energiára lesz szükségem, szóval az Életmódi elengedhetetlen.

Ötleteim, javaslataim

Témákra:

- Táplálkozás egészségesen avagy Életmódi Gasztro Együnk jót, legyünk jól: közös főzés, kóstolás, gyerekesen leginkább. Ehhez jó lenne, ha lehtne tudni milyen eszközök vannak, illetve, ha a pályázatban lehtőség van eszköz beszerzésre ami ide használható talán megoszthatnánk velük, akik ezen munkálkodnak, mert lehet lennének ötletek, hogy mit tudnánk használni.

Eszter múltkori felsóhajtásából jutott eszembe, hogy meghívhatnánk dietetikust is, illetve olyan szakembert aki babatáplálással foglalkozik.

- Egészséges környezet: csak nagyvonalakban: meghívnám a Hangást vagy általa ajánlott hozzáértőt környezetbarát tisztítószerek bemutatójára, akár lehet mosható pelusos bemutató, ismét felekeresném a krémkészítős ismerősömet, hogy tartson egy alkalmat....ebbe is nyugodtan jöhetnek otthon hallott, kipróbált ötletek, bemutatóval akár. Körzülünk többen már nálam sokkal előrébb tartanak ebben, számítok rájuk. Ebben benne van kicsit azökokör folytatása, nem akarom elvenni Edinától a labdát, csak jelenzém a hasznait:))

Gyakorlatias:

Szertintem ha összejön a csapat egyelőre kéthetente egy este szólhatna erről, aztán lehet hetente is.

A mozgás:

Ehhez nagy segítségre van szükségem.

- eddigi ötletek : Gyalolglás a lakótelep körül, nem a futópályán. Előny: csak mi vagyunk, a tempó miatt lehet beszélgetni is, hasznos mert tényleg mozgunk, ebből legalább heti kettő kell. Hátrány: ugyan ezek. Ja, és egyedül nem mennék, mert félek

- tornaterem bérlése

- egyezkedés leendő konditeremmel

- egyezkedés tornatanárra.

Egyelőre ennyi, üdv Tusi

Kánikulai motiváló életmódizásra - Orsi írta

Ugyan most dörög és villámlik, de jön még majd kánikula, úgyhogy jöjjön egy kis kedvcsináló Orsi tollából.

 

"Na, ezzel a masszírozóval buzeráljátok a hátatokat! Úgy, ahogy a kislány mutatta!" - idézet Gabi nénitől, aki 80 felett jár és a lakótelepi idősek gondozóházából látogatott el ma délelőtt a futópálya melletti fitneszparkba, lakótársaival és az egyik ápolóval.

Édesek voltak, ahogy a sajgó végtagjaik ellenére, lelkesen próbálgatták a gépeket és az egyensúlyi, vagy ízületi problémákra fittyet hányva, fülig érő szájjal, teljes odaadással tornáztatták megfáradt porcikáikat, ami egy kis idő elteltével már nem is tűnt olyan fárasztónak.

Mindenkire átragadt a lelkesedésük, kíváncsian figyelték, melyik gépet hogyan kell használni, kérdeztek, érdeklődtek; ugyan a többieket hátrahagyták “kertészkedni” - “Dehogy kertészkednek azok!” de amint a masszírozógépet megmutattuk nekik (végre ki van használva, mindenki csak erősít, ahelyett, hogy az élvezeteknek is hódolna) szinte biztosak voltak benne, hogy másnap már a többiek is csatlakozni fognak. Az meg hogy kisgyerekes anyuka mivoltomból fakadó “néni” identitásból hirtlen újra “kislánnyá” avanzsáltam, egyáltalán nem zavarta az egómat, sőt! Egyszóval öröm volt Gabi nénit és a 80 pluszos barátnőit megismerni.

Ha ez sem lenne elég, voltak ám férfiak is! Na neeeeem, ők nem tornáztak! Isten őrízz! A férfi az férfi, sörhasa is éppoly ékessége, mint minden más porcikája, ami születésétől tökéletes és öregedésével csak méginkább dísze lesz a tesztoszteron növesztette izmoktól duzzadó testének. Meg hát a sárm, ugye..... Ők csak az arcizmaikat edzették. Udvaroltak ezerrel, minden hölgynek, 0-99 év között. Nem félvállról vett, laza, félmondatos flörtölés volt ez, hanem olyan igazi, hagyományos, ékesszóló, választékos formában kifejezett, igazi rajongás a női nem iránt.

Nem úgy, mint a legutóbbi (és egyetlen) “randiélményem”, aki leginkább saját magát fényezte. Na ő, aztán sportos volt! Az edzésmódszeréről tartott beszámoló felért egy tudományos előadással. Aztán szerencsére abbahagyta, mert épp akkor tartott az ebédre rendelt tonhalsalátája felénél és ráeszmélt, hogy a másik felét már nem szabadna megennie. Gondolom ez a fajta fószer, aki szex közben is pulzusmérőt visel és ha kiesik a zsírégető tartományból, gyorsan lelassít....

Végülis, mindenki másképp csinálja és mindenkit más motivál..... Ha az előző példák, a jókedv, jó közérzet, új emberek, a mozgás öröme, a nevetés, a fogyás, a madárcsicsergés, a bókok fogadása, a pálya melletti kút hűsítően szomjoltó finom vize, a jó társaság, a jó idő (na jó, ez a része kamu - kurva meleg van!) még mindig nem lenne elég, akkor nemtommicsináljakveletek! :)

Viszont! Nálunk most kezdődik a bölcsiszünet. Azt tervezem, hogy gyerekestül, futóbiciklistől, labdástól, tollasütőstől, pokrócostul, zenéstül továbbra is kimegyek minden reggel futni és tornázni. Ha van kedvetek, csatlakozzatok!!! Szeretettel (és bókokkal) várunk! :)

Életmódi - Tusi nagy kérdése: az erő velem van?!

"Már régóta érlelődik bennem, hogy leírjam ismét a gondolataimat, és, hogy épp három hónapja tettük hivatalossá az Életmódi csapatot, ez remek alkalom.

Kezdeném azzal, hogy a terveim egy része nem sikerült eddig, havi 2 kilót szerettem volna fogyni, de jelenleg 4-4,5 kg fogyásnál tartok. Ez úgy áll össze, hogy az első hónapban 2 kilót fogytam, aztán egyet, most utóbb pedig szintén kb. egyet. Persze jobb lenne, ha most 6 kilóról számolhatnék be, de nem vagyok elkeseredve, mert a tendencia az, hogy folyamatosan csökken a súlyom.

Továbbra sem eszem fehér lisztet és cukrot, bár a húsvéti ünnepek, amit a családnál töltöttünk rávittek némi szabályszegésre. Épp ez adta meg a kellő lendületet ehhez az íráshoz is.

Aminek a fő témája ismét, vagy elsőnek, már nem is tudom, ez erők, amik körülvesznek minket.

Vannak a támogatók és a visszahúzók. Az utóbbi időben a visszahúzók kerültek fölénybe.

Bár azt sem tudom igazán eldönteni, hogy ez mit is jelent. Az én szemüvegem változi, rossz a fénytörés, vagy valóban vannak olyan működések, látásmódok, amik lefelé húznak, nem előre visznek. És, ha igen, mit is lehet ezekkel kezdeni? Mi az amit ezek közül át tudok fordítani pozitívba? Mi az, amit figyelmen kívül kellene hagyni?

És igen, látható, a böjti időszak véget ért, küldetésem teljesítve, most már agyalhatok ismét, tehát agyalok. :)

Visszahúzók:

1. Család – hú micsoda szentségtörés!!Édes pici gyerekek, kedves segítőkész férj, tündéri nagymamák, nagypapák, akik mindannyian csak azt akarják, hogy mindenkinek a legjobb legyen, hogy anyuka szép legyen, egészséges, jókedvű…DE! …közben ne menjen el futni, inkább játsszon velünk, főzzön vacsorát, engem is vigyen…oldjon meg mindig mindent jó feleség módjára, akár ereje utolsó cseppjeiből, max. nem megy futni, és megeszi a bolti kenyeret…nagymaminál egye csak meg a fehérlisztes kalácsot, meg a kenyérrel megtömött fasírtot, hiszen egy nap nem számít, ne legyen már hülye, hogy elhiszi, hogy abban a kenyérben az van ami… Nálunk ez kb. így néz ki. És persze pont a család az a kategória, aki beleférne a támogató erők közé ugyanúgy, de mostanában inkább ez az oldal a domináns nálunk.

2. Ünnepek – ez most ugye nagyon aktuális, és szorosan kapcsolódik az előző kategóriához. Nem megoldhatatlan, teszem hozzá, de nekem most nem sikerült teljes mértékben. És szomorú, ha nem vásárolok be magamnak az általam fogyaszthatónak ítélt élelmiszerekből, akkor bizony vagy éhezem vagy vétkezem egy nagymamás látogatás során…

3. …és ebből jön a harmadik: alacsony önértékelés, avagy fontos vagyok-e. Nálam ez is egy komoly visszahúzó erő. Amikor szembesülök azzal, hogy nem vagyok az…Hogy felnőtt családtagjaim (na ismét a család) nem tisztelnek, nem fogadják el, hogy ez egy nagyon kemény munka most részemről amit leginkább magamért, de közvetve értük is teszek, amikor kinevetnek, mert ez egy hülyeség, amikor csokit kapok ajándékba-és nem diétásat, amikor nem terítenek meg nekem az asztalnál- mondván hiszen te életmódizol, nem? Ugye, hogy ugye?

4. Pénz…és annak hiánya. Nem panaszkodom, de azért tegnap teljesen leakadtam azon, hogy a Wekele egyik menő sarki boltjában 690 forintért vettem egy 25 dekás tönköly kenyeret. Mert épp itthon nem volt semmilyen. És nem tartozik ide szorosan, de mikor megkérdezem a Tinódit, ahol 490 egy félkilós egészséges kenyér, hogy sütnek-e mást is ebből a lisztből, vagy valami cukormenteset, akkor úgy néznek rám, mint aki a Marsról jött.

5. Fáradtság, hangulati ingadozások: ezzel még nem tudom, mit kezdjek. A fáradtság még ok, de amióta szültem sokkal kiegyensúlyozatlanabbnak érzem magam hangulatilag. És ez ördögi kör...ha nem befordulok, hanem kifelé a futópálya felé, akkor nyert ügyem van…de ez most valamiért nem megy…ezért marad a belső feszültség. Ezen még dolgozni kellene.

És most jönnének a Támogatók, a csapat, a pozitív gondolatok, de nem jönnek a fejembe…

Ma este Életmódi – gasztro, hátha kapok egy kis lendületet, aztán meglátjuk…"

Életmódi - "Holnaptól majd mindent betartok" - anyukából lelkes Életmódis csoporttag?

"Sziasztok! Niki vagyok, újonnan csatlakozott "anoním Életmódis". :) Ma van 32. hónapja, hogy számolom a szénhidrátokat! Nem, nem csalok, 32. És mi az eredmény? Gyönyörűen leadott 7 kg, amiből a szoptatás alatt visszajött 4. És innentől pont. Ugyanis előbb-utóbb rá kellett jönnöm, hogy a szénhidrátok számolása szép dolog, sőt, utólag visszagondolva überkirályság, de kevés. Mert az igazi eredményhez a matekon és a grammos mérlegen kívül a mozgás is kell.

Most kérdezhetitek, hogy hogy lehet ez, megőrültem-e, valamit biztos nem jól csináltam. De erre csak azt tudom mondani, hogy én is túl vagyok milliónyi valamilyen hatású fogyókúrán (90 napos diéta, káposzta és társai, napi egy almás koplalás és egyéb elvetemült dolgok), mire egyszer kiderült, hogy a sima fogyókúra nekem nem elég, egyszerűen nem hat. És nem azért, mert nem csinálom becsülettel, hanem azért, mert a szervezetem valamiért nem úgy működik, mint ahogy kellene. Egy véletlen füles útján elindultam, és kiderült, hogy inzulinrezisztenciám van (cukoranyagcsere zavar, a szervezet által termelt inzulint nem használja fel hatékonyan a szervezet, ezért hogy normalizálja a vércukrot, sokkal többet termel), úgyhogy a legtöbb fogyókúra nekem csak árt (pl a reggeli gyümölccsel a hirtelen vércukor emelkedés miatt), és egyedileg kell beállítani az igazán hatásosat. Így jutottam el a szénhidrát számoláshoz, ami nem hagyja ugrálni a vércukromat, ami az első igazi sikert hozta. 

Viszont az IR alappillérei közül a második legfontosabb a mozgás. Na ez az, ami gyerkőc előtt, és várandósság alatt kitűnően ment, szülés után pedig egyre kevésbé. És itt jön az Életmódi a képbe. Eddig gyönyörűen elhitettem magammal, hogy majd ha már szalad a gyerek, én is szaladok vele. Hát nem... vagyis amit szaladok vele, az nyilván nem olyan hatékony. A kezdetektől olvasom az Életmódi blogját, és minden vasárnap elmondom magamnak, hogy "na most, hétfőn van itt az alkalom". Az írások alapján úgy éreztem, hogy ez az én csoportom, mindenki hasonlókkal küzd, mindenki segít a másiknak, ha mélypontra jutnék, lenne, aki a kezét nyújtja. És végre itt van helyben, olyan anyukákkal, akik valóságos emberek, valóságos történettel, valóságos segítséggel! 

És csak mindig ígérgettem, halogattam. Míg nem aztán egy gyönyörű márciusi reggelen felálltam a mérlegre, és ismét rá kellett jönnöm, hogy a számlap grammra pontosan ugyanannyit mutat, mint február első napján. Tehát a szénhidrátszámolás valóban csak a szintentartáshoz elég. A helyes étkezés szükséges, de nem elégséges a változáshoz. És ekkor erőt vettem magamon, hogy ne csak ígérgessek magamnak, hanem lépjek is. Ehhez az elhatározáshoz persze az is hozzájött, hogy az óminózus alkalom előtt végre személyesen is megismertem Tusit, akinek a mosolya egyből azt sugallta, hogy "igenis, menjek csak, hajrá! Együtt könnyebb sokkal!" És valóban. 

Március 2-án bekapcsolódtam a programba. Az első alkalom előtt elég vegyes érzelmeim voltak, nem akartam beégni, mert hát ők azért mégiscsak három hónappal előrébb járnak, mit fognak gondolni, ha a második kör után kidőlök. De a félelmeim gyorsan elillantak, mindenki nagyon kedves volt, és az azonnali befogadás fel is bátorított. A távot becsülettel lefutottuk (első alkalomra rögtön 8-9 kör), közben kitárgyaltunk néhány rendkívül fontos világmegváltó témát is, így olyan gyorsan és könnyen telt az első téli futásom, hogy szinte meg sem kottyant. :) Mindenkit csak bíztatni tudok, hiszen mindannyian más okból fogtunk neki, de a cél közös. Életmódot váltani, minél hosszabb ideig egészségben a családunk mellett lenni! Hajrá, hajrá! Mert együtt tényleg könnyebb! ;)"

Életmódi - Edina első beszámolója

"Megint eső után voltunk. Ágival a Désiből korábban értünk oda a futópályához. Nem gondoltam, hogy sokan leszünk, a fitneszgépeken esőcseppek sokasága látszott. Bemelegítettünk, majd Ági elindult körbe a pályán. Én megvártam a többieket: érkezett Tusi, Réka, Niki. Niki most volt először, a Tusi-féle kolbászon keresztül ismerkedett meg az Életmódival és az Anyahajóval. A bemelegítésnél is ekörül forgott a beszélgetés: facebookos kolbászos kommentárok, szalonna. Én Tusival indultam el, Réka pedig Nikivel. Futás közben szóba került a Pilisi parkerdőben megálmodott faház, a Kakas étterem, ahová most már muszáj lesz eljutni, a jövő heti Lidlis futócucc akció, és nem utolsó sorban ötleteltünk az Életmódi szlogenjéről is. Időközben Orsi és Karina is befutott.

Egy közös fénykép erejéig megálltunk, majd róttuk tovább a köröket, mi Tusival most szám szerint 10-et. Olyan nap volt, hogy többet nem bírtam, de megint nagyon jó volt, hogy együtt futhattunk, így erőt adva egymásnak. A levezetésnél pedig megcsodálhattuk, hogy Karina milyen ügyesen használja a fitnesz gépeket. Már ezért is megérte. 

Hazafelé, útban a Fahéj felé, ahová egészséges pékáruért mentünk be találkoztunk Juditékkal, akik a játszóról jöttek. Újra elváltak útjaink, Orsi, Karina kolbászért indult Tusihoz, mi pedig Nikivel hazafelé. Amikor megláttam, hol lakik, még megkértem egy Anyahajós küldetésre is. Reméljük lesznek fejlemények!"

Életmódi - Tusi lógása

"Lóg a szegen…egy napra

Nem így terveztem, maradjunk ennyiben. Az igaz, hogy már szerda este úgy éreztem, azt hiszem az elmúlt két hónap alatt először, hogy szó szerint megpusztulok egy sütiért. Erős voltam ugyanakkor, mert ugye szerencsére süti nem volt itthon, de volt keksz csoki stb..de nem csábultam el.

Aztán csütörtökön meglátogatott egy 1000 éve jó barátom, aki elég nehéz napokat él mostanában. Mivel a története sajna nem új számomra, sokat nem tudok hozzátenni, gondoltam töltődjünk fel, kis melegfürdő, szauna, harapjunk valamit. No, de az első kettőt kilőtte a betegsége meg a szakadó eső. Maradt a harapjunk valamit. Háááát haraptunk…Sokat hallottam már a Kakas étteremről, ami tőlünk 9 percnyire van kocsival Pestlőrincen. Hát elmentünk…

Ha most ez egy étteremkritikusi blog lenne, kb 3 oldalt írnék erről a helyről, de mivel életmódizunk maradjunk annyiban, hogy Tökéletes, így nagybetűvel. Azt sem részletezem, hogy mit ettem, de a vége süti volt.

Aztán jött az este, amikor Kati barátnőmmel ültük meg az elmaradt karácsonyi vacsoránkat a Vakvarjúban. Ezt sem részletezem, bár a Kakas után meg kell, hogy mondjam itt nem voltam annyira elájulva.

Szóval nem épp életmódis étkezésről szólt a tegnapi nap.

És akkor ismét egy kis visszatekintés, hogy ez miért is fontos fordulópont most nekem.

Sok- sok diétában ott buktam meg, hogy ha elcsúsztam, akkor nem álltam fel, ott maradtam, mindent feladtam, sutba dobtam, nem törődtem, lesz..tam, nem folytattam, kiakadtam, kudarcot vallottam. Tudtam, hogy vannak nehezebb napok, tudtam, hogy egy vétkes nap nem a világ, mégis mindig eltört, megrepedt valami, ami miatt széthullott az elmélet, a gyakorlatról nem is beszélve. A diéta számomra kedvelt elemei, mint délelőtti gyümölcsevés, finom saláták , szintén a sutban végezték.

Most ezt is másképp szeretném. Igen, ez a nap nem ment jól, igen elcsúsztak az elvek, meginogtam, de nem fogom feladni, sutba dobni, lesz..ni, kiakadni, kudarcként megélni. Erőt kovácsolok belőle, megmutatom magamnak, hogy képes vagyok ebben is változni. Jó érzés nem megállni, jó érzés nem összedőlni, jó érzés bizakodva előre nézni, és azzal foglalkozni mi van most, mi lesz holnap, és örülni annak, hogy vannak ,akik mellettem állnak, akik velem együtt mozdulnak, akik kezet nyújtanak, ha épp fáradok, akik elköteleződnek velem együtt egy életmódisabb élet mellett.

De jó :) :) :)"

Életmódi - Tusi gondolatébresztője a böjtről

"Megtisztulás, böjt…most akkor mi legyen?

Előre jelzem, nem vagyok vallásos, a böjtről vallási értelemben-és amúgy sem nagyon-nem tudok túl sokat. Azonban azt már többször megtapasztaltam, közmondásokban, szólásokban, időjárási előrejelzések hagyományos módjában, hogy ezek a régiek tudtak valamit. Hogy milyen régiek, meg kik is pontosan, na ezt most hagyjuk…

Mögöttem ugyebár van már pár fogyókúra, sikeresebb, sikertelenebb egyaránt. Az egyik legsikeresebb diátám véletlenül épp a böjti időre esett. Ez egy indíttatás…aztán a testvérem családja idén többedszer nekiugrik…mondjuk nem irigylem szegény tesómat, aki, a saját kis fogadalma mellé még igyekezhet szem előtt tartani a 3 gyerek és a férj fogaldamait, és lehetőség szerint az alapján vásárolni, főzni…mégis, ez nekem a másik indíttatás.

Szóval elhatároztam, és terjesztem, hogy vegyünk rá magunkat valamire erre a rövid időre. Tegyünk egy próbát magunkkal, vonjuk meg valamit magunktól, vagy iktassunk be egy új szokást az életünkbe, ami az egészségünket szolgálja.

Nem tudom még, hogy magam számára mi lenne ez, ezen gondolkodom napok óta.

Januártól kezdődően nem eszek fehér lisztes dolgot, nem használok fehér lisztet, nem eszek cukrot, heti egyszer kimegyek mozogni egy órát. Három hete a reggelim minden nap kefír lenmaggal és utifűmaghéjjal. Napi legalább két liter vizet megiszom. Nem eszem édességet, és a múlt héten lemondtam az olajban sült ételekről.

Szóval fogalmam sincs mi legyen a fogadalmam, pedig úgy, de úgy megfogadnék valamit, hogy teszteljem magam ismét.

Nem…a kávéról nem szeretnék lemondani, alkoholt szinte soha nem iszom, nem járok gyorsétterembe…csak agyalok, agyalok, agyalok, hogy mi is legyen….Megvaaan. Ez az. Az agyalás...Most világosodtam meg. Nekem ez a feladatom. Abbahagyni, legalább erre az időre a folyamatos gondolkodást, elemezgetést, következtetést, felesleges okoskodást.

Na de hogyan. Segítsetek! Nekem a gondolataim és az elmém szorul rá a megtisztulásra, mert a testem már január óta dolgozik.

Várom az ötleteket, javaslatokat, saját böjti fogadalmakat.

Hajrá Életmódi Hétfőn Hatkor az Anyahajó legénységével!"

Életmódi - Tusi fogadalmai

"Nézzük egy kicsit a fogadalmaimat.

Kezdtem azzal, hogy heti egy óra mozgás,napi két liter víz. Nem hivatalosan, de ezzel együtt, próbaképp kiiktattam szinte teljesen a cukrot és a fehérlisztet a táplálkozásomból. Egy darabig, mondjuk kb. tegnapig azt gondoltam én vagyok az überkirálynő, mert ez azért nem semmi...De tegnap, mikor az xedik KFC csirkecombot is megettem, és ez nem az első eset az elmúlt hónapban, rádöbbentem, hogy valami nem ok. Ha nagyon szakszerű lennék, azt mondanám kompenzálok, de így csak simán azt mondom jól átvertem magam. Elhittem, hogy ennyi, hogy liszt cukor no, ez elég, ezt megerősítettem magamban, innentől meg azt játszottam, hogy jöhet minden, hiszen már akkora dolog, hogy na.

De most újabb lépésre szántam el magam, kiiktatom az olajban sült, panírozott dolgokat az étrendemből. Hozzáteszem ez nagyon nehéz lesz...Ugyanis bevallom imádom a rántott csirkét. Szóval az elkövetkező hetek nagyjából arról fognak szólni, hogy keresem majd azt a módszert, hozzávalót az elkészítéshez, ami leginkább emlékeztet a rántott...valamire, és kifejlesztem az egészséges verziót. Ez ugye eleve kizárja a gyorséttermi verziót, ami magában jó, feltételezi a saját elkészítést, amiben valóban tudom, hogy mi van. 

Régebben próbálkoztam már a sütőben készíthető kukoricapehelybe forgatott változattal, lehet kipróbálom.

Most pedig öltözés, kihasználva, hogy nincsenek még gyerekek indulás egy kis kosarazásra Robival.

Gyertek hétfő hatkor."

Életmódi - Tusi őszintén mélypontokról és szárnyalásokról

"Mélypontok és szárnyalások

…szóval inkább az első mostanában. Legalábbis ami a futást illeti mindenképpen. Egyszerűen alig megy. Hétfőn elvacakoltam egy pedikűrrel az időt, így késve értem ki a pályára. Igyekeztem, lelkes voltam, és nagyon örültem, hogy Dia ott van. Kiderült azonban, hogy épp az utolsó körét nyomja, abba becsatlakoztam, aztán jött a csacsogós rész, hogy megy a bölcsi beszoktatás…stb. Dia távozott, én pedig, még mindig lelkesen nekiindultam. És nem ment. Azt hittem beledöglök…persze tudtam, hogy nem…de mégis. És az Életmódi történetében elsőnek két kör után lógó orral hazavánszorogtam. Nagyon rossz érzés volt, fizikailag és lelkileg is kimerített.

De sebaj, jött a másnap reggel, már futócuccban vittem a gyerekeket, és az óvodából egyenest a pályára mentem. Lendülettel, mosolyogva. Kezdtem a gépeken, ott ment 20 perc intenzív mozgás. És elkezdődött az alkudozás magammal: ha itt most egy óra, akkor nem kell futni…stb. Erőt vettem ismét magamon, a nap sütött, jó idő volt, nekiindultam. Az első fél kör ok, aztán mélypont…alku: ha lesétálom a 13at, bocsánat 14 et, mert már ott tartunk, akkor az ér? Vagy a másik, ha tegnap lenyomtam két kört, akkor azt most hozzácsaphatom a maihoz? És mindez fél körönként. Párbeszéd magammal, kiakadás, kimerülés…8 körön keresztül. A kettő utolsó a 9. és a 10. sétálva. Nem voltam ettől annyira lelkes.

A végén már fizikálisan rosszul éreztem magam, és ismét hazabaktattam. És egész nap hulla fáradt voltam.

Annyira tudom, hogy nekem a csapatos mozgás való. Persze, kitartok, írtam még pár nappal ezelőtt, de csak fogcsikorgatva. Mikor jön már a „én annyira szeretek futni, alig várom már” érzés????

Most, hogy Dia Olivérje elkezdi a bölcsit, talán be tudjuk iktatni a reggeli mozgást is. Lehet, hogy a napfény jót tesz majd?

Segítség, csatlakozzatok.

Ami pozitívum mégis, az a kajáláshoz köthető. Magammal ellentétben, illetve azzal, ahogy eddig csináltam, ez az életmódváltó étkezés kiválóan megy.

Hogy is néz ez ki részleteiben:

- reggeli egy pohár kefír vagy aludttej egy kanál lenmaggal és egy kanál utifűmaghéjjal

- ebéd normál főtt étel, amiben ha véletlenül van tészta az teljes kiőrlésű, ha főzelék van, az nagyon hígan berántva teljes kiőrlésű rozsliszttel. Egy fogás általában

- délután, ha megéhezek, de ez nem mindig van így, ebédtől függ, gyümölcs, napraforgó

- vacsora változó, sajt felvágottal, lidl welness kenyér sajttal, felvágottal

- nassolás: szotyi, kivételesen találtam egy fittnasi nevű márkát, tegnap annyira sütit kívántam, vettem a linzerükből, ha péksütis nasi akkor Norbis.

- sok víz, főleg ha itthon vagyok, sajna, ha elmegyek ezt nem nagyon tudom kivitelezni

És lassan ugyan, de mennek lefelé a kilók.

Meglepő számomra a türelem ezzel kapcsolatban, szemben a mozgáshoz köthető türelmetlenséggel.

Most itt tartok, szükségem van a társakra most nagyon, várom a sporttársakat, csatlakozókat. Ígérem a most kapott energiákat kamatostól visszaadom."

Rendhagyó Életmódi - Tusi és Orsi szemével

A hétfői Életmódi nem igazán jött össze. Csak Réka jutott ki a pályára, ahol egy kis tesztnek vetette alá magát. Eredmény: kilenc séta nélküli kör és egy sétakör. :)

Ma lesz a pótlás, erre készülve írt nekünk Tusi és Orsi egy-egy összegzést; fogadjátok szeretettel.

Egy kis összegző vissza- és előretekintés by Tusi:

"Egy hónapja tettük hivatalossá létezésünket, bár igaz, ami igaz, decemberben már róttuk páran a köröket a futópálya körül. Egy kicsit magamról... hogy miért is szeretném ezt. Van már néhány elhatározás mögöttem, olyan is, ami a súlyom leadására vonatkozik. Van már néhány fogyókúra is mögöttem, amiből a 90 napos hozta a legnagyobb sikereket, de tartós változást az is csak akkor, amikor legelőször csináltam végig belőle 70 napot. Na ugye és akkor még sehol gyerek, pelenka, orrszívó, háromnaposláz, mingyákiugrokazablakonhanemalszikelazonnal... csak a munka meg az élet meg magam. No meg persze konditerem, szolárium, nem úgy csinibabásan, mert az soha nem voltam, csak úgy, mint egy NŐ. No, most nem ez a helyzet... Idő semmi, ráncok sok, szolárium letiltva a terhesség alatt kialakult, és azóta is kitartó rozácea miatt, sport meg ugye semmi. Annál inkább plusz kilók, kiakadások, energianullázódások, deszarulnézekki-érzések tömkelege. És egy betöltött 4. X. Megfogalmazódott bennem, hogy tenni kell valamit magamért, meg kellene ugranom olyan akadályokat, amiket eddig nem sikerült, és igen, példát is szeretnék adni ebben is a gyerekeknek. Mi is nekem az Életmódi? Egy szemlélet, egy másfajta gondolkodás, a tudat, hogy fontos vagyok magamnak, és nem utolsó sorban a társak, akik velem mozdulnak a szó minden értelmében. Egészségesebb élet, egészségesebb étel, és nagyon de nagyon szeretném, ha nem csak 90 nap lenne.

Odafigyelés magamra, odafigyelés másokra, a családomra, a társamra, az sport- és anyatársaimra.

És amit az elmúlt egy hónap adott: főként társakat mindehhez és tanulságokat. Nézzük az utóbbit egy teljesen amatőr életmódváltó tollából:

1. Vedd figyelembe a támogató és visszahúzó erőidet, hidd el mindegyikből van jónéhány. Vedd számba, hogy ezek közül mi az ami megváltozhatatlan, és mi az ami változtatható és szeretnéd is, ha változna. Igen, szar az idő. Igen, nyűgös a gyerek, a férj...Megváltoztatható? Általam nem, majd az idő által...akkor hagyom. Támogató erők? Gyertek még,még még...

2. Érezz rá, hogy együtt könnyebb, de saját fejlődésed ne tedd függővé senkitől. Én megfogadtam magamnak, ha egyedül is, de csinálni fogom. Sosem voltam egyedül.(kivéve, mikor pótoltam az elmaradást, vagy szorgalmi feladatot csináltam). 

3. Nem kell, hanem lehet...választás, az én választásom, magamért. Hogy terjesztem, igen, és még ezt is önző módon magamért teszem. Mert húztok előre, mert átlendítetek a holtponton, mert értitek, hogy a Thomas az nem egy új krimisorozat a Derrick után, mert tudjátok milyen...mert sorstársak vagyunk másban is.

4. Reális célok: ez nekem nagyon nehéz. Hogy nem napi egy kilót fogyok? Akkor neki sem állok. Ha nem mehetek naponta sportolni? Akkor már nem is érdekel. Hogy semmilyen pékárut nem eszek? Már most belehaltam. Hogy csak lépésenként...az túl lassú...ezen is változtattam. Jelenlegi célom havi 2 kg fogyás, heti egy óra mozgás, fehérliszt, cukor kerülése.

5. Mozogni, helyesen étkezni, kicsit lemondani, nagyon büszkének lenni, nem feladni, csak megkóstolni, nem befalni...csak címszavakban.

És, hogy most hol tartok: 

- leadott kilók: 2 :))))- Adomány az Anya-ha-jó részére 2000 forint.

- egy hónap alatt egyszer ettem cukrosat

- egyszer sem vettem finomított lisztből készült pékárut magamhoz

- egy hét kivételével megvolt az egy óra mozgás, a futópálya köreinket hónap végére 10ről 13 tornáztuk fel

- nem vagyok kibukva, jó érzés és büszkeség, hogy végigcsináltam, képes vagyok rá.

Szóval ennyi az első hónap. A kör nyitott, és nem is lesz zárt soha, gyere, ha szeretnél csatlakozni, Hétfőn Hatkor a futópálya melletti tornapályán kezdünk. Nyugodtan kérdezz, csak annyit: Életmódi? és mi ott leszünk. Nincsenek kívülről jövő elvárások, biztatás van, segítség, az is csak akkor, ha kell. 

Ha plusz alkalom van, vagy valaki kimegy futni, mozogni általában jelez, és oda is csatlakozhatsz.

Például ma este hatkor:):) Gyertek:)

Aki közzétenné a saját eredményeit, ne habozzon! :))"

Friss élménybeszámoló by Orsi:

"elindulsz, kicsit hűvösnek érzed az időt, de a sokadik kör után hálás vagy annak a szélnek, aki az elején még borzongatott és aki miatt fáztál, de most kellemesen hűsíti az arcod. A nap süt, érzed ahogy a sugarai feltöltenek frissítő energiájukkal. Miközben tornáztatod az izmaidat (amikről az előtt nem is tudtad, hogy léteznek) a szemeidet az égen szálló madarakon pihenteted és olyan könnyűnek érzed magad, mint amilyen könnyedén ők repülnek. Közben kellemesen elfáradsz, érzed, hogy élsz, már nem fáj a tegnapi cipekedéstől meghúzódott derekad. Arcod pirospozsgás - szép vagy, csinos vagy, egészséges. Kellemesen elnyújtózol, megrázod magad, magadba szívod Bp. legzöldebb lakótelepének éltető oxigénjét. Az endorfin elönti a testedet. Boldog vagy és elégedett! Nem bírod abbahagyni a mosolygást. Kifutottad magadból az összes bánatod, feszültséged és nagyon jól érzed magad a bőrödben! Az érzés megfizethetetlen - a többire ott az Életmódi - Tusival és a Csajokkal ;)"

Ezek után ki ne akarna csatlakozni? :)

Életmódi

Tusink írta a legutóbbi Életmódiról:

"Életmódiról egy kis helyzetjelentés. :) Hétfőn négyen jöttünk össze, én ismét, szokás szerint nehezen indultam neki. Most igazán éreztem, mit jelent, hogy elköteleződtem, és mennyire de mennyire rég feladtam volna, ha egyedül ugrok neki. Mennyire rég, ez vicces, mert ugye alig több, mint egy hónapja kezdtük... szóval ennyit a kitartásomról. De a lényeg, hogy nem adtam fel, sőt nem adtuk fel. Kis bemelegitő (nincs hosszú i.m:(() a tornapályán, aztán nekiindultunk a köröknek. Sikerült a 13 jelentem, egyelőre hosszú iv futás, kocogás, rövid iv séta. Megismerhettük, igaz csak szóban Réka remek salátáját, ami az összetevőket tekintve egy vitaminbomba, talán legközelebb kapunk kóstolót, és receptet is.

Beszéltem a kefires lenmagos tisztitó kúráról, amit talán jövő héten kezdek, ezen a héten nem indult el. Én már 1500 forinttal, Dia 4000 forinttal gyarapithatja az Anya-ha - jó kasszáját, de hivatalos mérlegelés 5.-én. Edina felavatta az új futónaciját, hát repült, mint a szél...lehet vehettem volna mégis egyet.

Jövőre való tervek: Én azért mellékesen és nem igazán fogadalomként, de még mindig kerülöm a fehér lisztet és a cukrot. Felfedeztem a Lidl welness kenyerét, szertintem nagyon finom. Nem olcsó, mert 315 forint 25 dkg, de nagyon tartalmas, egészségesek a hozzávalói, laktató, javasom kipróbálásra.

a jövőben szeretném ezt folytatni. Ami még forog a fejemben az Életmódival kapcsolatban az ez egészség orvosi, szűrővizsgálati része, amiről majd szertintem beszélni fogunk.

A jövő terve még, hogy végre tavasz lesz (legalábbis reméjük) és akkor már gyerekekkel együtt is lehet jönni, már világosban is látjuk majd egymást.

Tervem még a pingpongosok felkeresése, már megnéztem hétfőn és csütörtötkön pinyóznak a közösségiban.

Szóval van múltunk, jelenünk, és tervek a jövőre...szóval gyertek, csaklakozzatok, induljatok neki. Együtt könnyebb, mindenki a saját tempójában mozoghat, itt minden csak ötlet, javaslat, semmi nem kötelező, mindössze lehetőség."

Életmódi

Tegnap az Életmódi szülőanyja, Tusi sajnos nem ért rá, de a neten keresztül lelkesített minket: "Személyemet ma nélkülöznötök kell, de pótolom a héten az elmaradásomat. Nélkületek persze sokkal nehezebb lesz, de nem adom fel a heti 1 óra mozgást. Igyunk sokat továbbra is, emeljük meg a körök számát 12-re. Igyekszem megkörnyékezni a héten a ping-pingosokat is. Hajrá Hétfőn Hatkor"

Végül Dia és Réka csaptak a lovak közé; Dia így írt a tegnap estéről: "12 kört teljesítettem a szokott módon - egyenesekben futás, íveken gyors gyaloglás. Juhúúúú! Én nagyon büszke vagyok magamra, hiszen nem volt könnyű egyedül belekezdeni... Ha hamarabb olvasom Tusi bejegyzését, akkor valószínűleg el sem indulok. De Réka pont jókor, egy holtpontnál érkezett, és a 6. körtől jött velem néhány körre, párat teljesen végigfutott. Aztán a gépeken izmosodott, míg én befejeztem a mai kihívást, a 12 kört. Ez is nagy segítség volt, mert így, hogy ott volt, nem mertem lecsalni a végét sem, hátha észreveszi. Szóval a mai tanulság ismét az, hogy együtt minden könnyebb! Tehát jövő héten ott legyetek!!!"

Életmódi

Az Anya-ha-jó legénységének egyik oszlopos tagja, Tusi hirdette meg az Életmódit tavaly decemberben. Először keddi, majd hétfői napokon találkoztunk este 18:00-kor a lakótelep futópályájánál, és mindenki kedve és teherbírása szerint futott, edzett, kocogott, trécselt, nyújtott, kondizott. Eddig négy alkalmon vagyunk túl, melyekről így írt e-mail-en és fb-csoportunkban Tusi:

December 9.:

"Sziasztok!Megvolt az első találkánk, négyen voltunk, Karinát is belevéve. Kezdtük Diával egy kis tornapályás átmozgatással, Orsi és Karina érkezésekor néhány közös tornagyakorlat következett, majd Orsiéknak sajnos menni kellett, de legközelebb jön. :) Diával róttuk a köröket, elsőként tempóst gyaloglást terveztünk, de ebből az lett, hogy a pálya két hosszabb oldalán futottunk, a rövidebbeken gyors séta következett. A végén jött egy közös levezetés...és közben persze a traccsparty. :) Nagyon jó volt, nem haltam bele, pedig van rajtam kb 20 kiló plusz, és nagyon edzetlen vagyok. Ezt csak biztatásként írtam a bizonytalankodóknak. Jövő hét kedden 18 előtt 5 perccel találkozunk a futópályán lévő tornapályán. Gyertek. Következő héttől hétfői időpontra tervezzetek, és aztán a jövőben maradunk is a hétfőnél. Ha lesz gyerekmentes csütörtökön, esetleg ott beszélgethetünk a továbbiakról. :))"

 

December 17.:

"Tegnapi Életmódi 3 anyukát mozgatott meg, és két apukát, akik gyerekvigyáztak. Bemelegítés, tornapálya, majd 10 kör részben séta, részben futás. Dia és én nem voltunk a legjobb formánkban, de egymást sikerült átlendítenünk a holtponton és végigcsinálni a tervet. Csacsogás témája: Hogyan legyünk kitartóak, hogyan cseréljük le az átmeneti diétákat tartós, egészséges életmódra, mi legyen a példa a gyerekeknek? Jövő héttől hétfőnként találkozunk, gyertek!!"

Január 5.:

"Ma is egy szuper Életmódi volt. :) Odamenetben, amikor meg egyet húztam az széldzsekim kötőjén az jutott eszembe, hogy én most hülye vagyok, vagy hülye vagyok, de azért bandukoltam tovább a szélviharban. Aztán a sarkon kb. együtt fordultunk be Diával, és már az is nagyon jó volt, hogy ha hülye is az ember lánya, legalább a többes szám megengedett. Szóval semmi meghátrálás, a BUÉK után elkezdtünk bemelegíteni, tornászni, amikor megjött Réka is, aki majdnem átugrott helyből a kerítésen, de aztán mégis az ajtót választotta, így már hárman nyomtuk a gépeket és a traccspartit. Majd megérkezett Orsi Karinával, a kis legkisebbünk sajna nem volt party- hangulatban, ezért csak egy kis időre csatlakoztak hozzánk. Most valahogy Robi sem volt elég vonzó Karinának, így hamar elmentek haza, reméljük jövő héten Orsi is futhat velünk. Merthogy ezt követően legyűrtük a 10+1 kört, ami már fejlődés az eddigiekhez. Hosszú szakaszon kocogás, rövid szakaszon gyaloglás. Mindenki megitta a két liter vizet a mai napon, és a heti egy óra mozgás megvolt. Hátha még több is lesz. Én teljes kiőrlésű, saját készítésű zsemléket vacsoráztam tonhal krémmel, ma nem ettem édességet és cukrot, fehér lisztet. Hurrá. Jó volt nagyon a mai is. Igazi sikerélmény, gyertek, csatlakozzatok!"

Január 14.: 

"Életmódi...Megkésve bár, de törve...de, kicsit törve de erről majd máskor, máshol máshogyan. Szóval megvolt a hétfői Életmódi, a lányok egy része kicsit késett az Íriszes megbeszélés miatt, és én is kicsit késtem így az egyik Réka rótta a köröket, mire odaértem. Együtt nyomtuk a tornát mikor megérkezett Orsi kíséretül hozva két szurkolót, és másik Réka, Edina, Dia, akik azonnal be is szálltak a tornába. A téma, ami az életmódihoz kapcsolódott a fogadalmak köré csoportosult, Dia csatlakozott az "Ahány kilót lefogyok, annyi ezressel támogatom az Anya-ha-jót" féle mozgalomhoz, amit én kezdtem, másik Réka az elfogyasztott és a majdnem elfogyasztott péksütik árát dobja a közösbe, Edina pedig a kihagyott desszertekét. Azt hiszem, ha így haladunk az Életmódisok lesznek az Anyahajó legnagyobb szponzorai. A heti fogadalmam az egy óra mozgás és a két liter víz naponta, az sikerült. Sajnos több mozgás nem fért bele, de szeretném ezt privát úton növelni. Dia 3 litert is megivott, Rékák még javítani szeretnének az átlagukon, Orsinak nem volt probléma az ivászat. :) A hétre ezt szeretném tartani, de zárójelben megjegyzem, hogy nem életmódis fogadalomként, de viszonylag sikeresen kerültem eddig a cukrot és a fehér lisztet. Nagyon várom a blogot. :) Szóval hajrá lányok, asszonyok, fiúk, férfiak, lehet csatlakozni, kizáró ok nincs! :) :)"